Épp a minap bukkantam Dulmina blogján a keksznyomós receptekre, így amikor nekem is kezembe akadt itthon a saját, sosem használt keksznyomónk, gyorsan ki is próbáltam. Gondoltam az első alkalommal elég lesz, ha az alapreceptet használom, igaz, egy kis mandulaaromával feltuningolva.
Hozzávalók:
125 g margarin
125 g kristálycukor
1 tojás
1 csipet só
250 g liszt
1 teáskanál mandulaaroma
Elkészítés:
A margarint a kristálycukorral jól kikeverjük, majd hozzáadjuk a tojást és az aromát is. Beleszitáljuk a lisztet, hozzáadunk egy csipetnyi sót, majd az egészet jó alaposan összekeverjük, míg megfelelő állagú tésztát nem kapunk.
A masszát a keksznyomóba helyezzük és segítségével elkészítjük süteményeket. Kivajazott tepsibe rakjuk őket és előmelegített sütőben 200 fokon kb. 10 perc alatt készre sütjük.
Forrás: a keksznyomóhoz mellékelt receptfüzet alapján.
Megjegyzések:
+ A sütik kimondottan keksz-szerűek lettek, kívülről kicsit kemények ugyan, de egyébként omlósak, ropogósak. Fém dobozba pakolva sokáig elállnak.
+ Bevallom, én nem vagyok maradéktalanul elégedett a keksznyomó masinával, mivel időnként nem váltak le a kész sütik a henger aljáról. Így a végén, mikor már fogytán volt a türelmem, a maradék tésztából kézzel kis lepénykéket formáztam, mazsolával díszítettem és így egyszerűen kisütöttem őket. De ha lesz majd sok időm és megfelelő hangulatom hozzá, lehet, hogy fogok még kísérletezni a keksznyomó mintáival is.
A keksznyomó:
Csillagok, fenyőfák, virágok:
A megdézsmált mazsolás-mandulás lepénykék erősen megfogyatkozva a fémdobozkában:
